Felel�s �llattart�s Mindenkinek, aki kis�llatot tart sz�molnia kell azzal, hogy az egy �l�l�ny �s nem j�t�kszer. Nem lehet visszaadni, ha m�gis m�s sz�n� lenne az elk�pzel�s�nk, nem lehet leadni, ha nyaralni megy�nk, nem lehet �t t�bb napra mag�ra hagyni, sz�val eg�sz �letst�lusunkat hozz� kell igaz�tani. Etetni, itatni, gondozni kell �t �s �vente t�bbsz�r �llatorvosi kontrollra vinni. Mivel kedvenceink nem tudnak besz�lni - ha bajba ker�lnek, nem tudnak seg�ts�get k�rni -, �gy nek�nk kell el�re gondolni az ilyen helyzetekre is. Egy kis�llat tart�sa rengeteg �r�mmel aj�nd�kozza meg az embert �s kutat�sok szerint kedvenceink rendk�v�l kedvez� hat�ssal vannak eg�szs�g�nkre is. A kis�llattart�k jobban t�rik a stresszt �s �ltal�noss�gban eg�szs�gesebbek, mint az �llatot nem tart� embert�rsaink. Ugyanakkor el�re sz�molnunk kell azzal is, hogy kis t�rsaink nem csak �r�met, hanem �ltal�ban 10-20 �vig tart� folyamatos lek�t�tts�get �s felel�ss�get is jelentenek. Eg�sz �let�nket �gy kell szervezn�nk, hogy abban kedvenceinknek r�sz�k legyen. Ez�rt egy �llat befogad�sa nem t�rt�nhet meggondolatlanul. Gyermek�nknek csak akkor vegy�nk kis�llatot, ha biztosak vagyunk benne, hogy r�b�zhatjuk a gondoz�s�t, vagy amennyiben � ezt nem tenn� meg, mi v�llalni tudjuk helyette a feladatot. Lak�telepi lak�sba csak olyan kis�llatot vigy�nk, akinek az ig�nyeihez az ilyen k�rnyezet megfelel �s nem lesz folyamatos konfliktusforr�s a szomsz�dokkal. �ltal�ban a lak�sban tartott kuty�k m�g jobban ig�nylik a gazdi t�rsas�g�t, figyelj�nk erre oda. B�r a kutya ugat�sa miatt senki nem jelenthet� fel Magyarorsz�gon, t�rekedj�nk a b�k�s egym�s mellett �l�sre szomsz�dainkkal. Kis�llataink – tal�n m�g jobban mint gyermekeink – ki vannak szolg�ltatva, nek�nk. Ez �ri�si felel�ss�get r� r�nk. Ezerf�le betegs�g leselkedik r�juk, ami ellen a lehet� legteljesebb v�delmet kell nekik adnunk ahhoz, hogy sok�ig mellett�nk maradhassanak. Ma m�r a felel�s �llattart�s alapja, hogy b�rmilyen kis�llatunk is van, azt rendszeresen vakcin�ztassuk a fert�z� betegs�gek ellen, rendszeresen (h�rom havonta) f�regtelen�ts�k, folyamatosan v�dj�k a k�ls� �l�sk�d�k (bolha, kullancs, f�latka, sz�rt�sz�-atka) ellen �s gondoljunk arra is, hogy esetleg elveszhet, ez�rt lehet�leg m�g az els� olt�si sor bead�sakor chipeztess�k be �llatorvosunkkal. Ha menhelyr�l, vagy gyepmesteri telepr�l fogadunk be �llatot, biztosak lehet�nk benne, hogy kiv�telesen h�s�ges �s odaad� kuty�nk, vagy macsk�nk lesz, hisz ezek az �llatok pontosan tiszt�ban vannak azzal, hogy mit jelent a gazdi n�lk�li �let. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy ezek az �llatok egy �ri�si traum�n estek �t, �gy az els� id�szakban val�sz�n�leg t�bb odafigyel�sre �s szeretetre lesz sz�ks�g�k, mint szerencs�sebb t�rsaiknak. Ha ilyen kis�llatot fogadunk �r�kbe, els� utunk az orvoshoz vezessen egy �ltal�nos vizsg�latra, hisz olyan helyr�l hoztuk a kuty�t, vagy a cic�t ahol fokozott fert�z�svesz�lynek volt kit�ve. (Ez nem vonatkozik az ideiglenes befogad�kt�l befogadott �llatokra!) Ha m�g nem kapott chipet, ezt is int�zz�k el �s fontoljuk meg az ivartalan�t�s�t is. Cs�kkents�nk a konfliktushelyzeteket k�rnyezet�nkkel. Sokan nem szeretik az �llatokat. Ett�l nem felt�tlen�l rossz emberek. Ha mi �gy gondozzuk �llatainkat, hogy az k�rnyezet�nket nem irrit�lhatja (felszedj�k az �r�l�ket, nem engedj�k el a kuty�t pl. j�tsz�t�r k�zel�ben, a nehezen kezelhet� kuty�t lakott ter�leten p�r�zon tartjunk) akkor a konfliktushelyzeteket is cs�kkentj�k, ez�ltal tulajdonk�ppen saj�t �let�nket k�nny�tj�k meg.

Forr�s:     www.ebugatta.hu