Midsummer-Night' S Juno'S  Bassethound kennel
Men

 

 


 

 

 

 
GENETIKA

Genetika

   
 

A genetika ma is rvnyes alapjait Gregor Johann Mendel (1822-1884) rta le. Nvnyeken tanulmnyozta egyszer rklsmenet tulajdonsgok rkldst. A molekulris genetika kmiai alapjait a Dezoxiribonukleinsav (DNS) felfedezsvel 1869-ben Friedrich Miescher fektette le. Azt, hogy a DNS az rkletes informci hordozja, csak 1944-ben, Oswald Avery s munkatrsai bizonytottk. A DNS makromolekula ketts-spirl szerkezett Watson s Crick rta le.

Az rkt anyag a DNSben bzisprokbl ll, melyek ketts spirlba szervezdnek. A ketts spirl egyikn szerepl bzis egyrtelmen meghatrozza a msik spirlon azonos pozciban szerepl bzis tpust, mely a kvetkezk egyike lehet: Adenin (A), Guanin (G), Citozin (C) vagy Timin (T). Az rkletes informci kromoszmkba szervezdik, a kromoszmk pedig prokat alkotnak. A kromoszmk egyik tagjt mindig az apai, a msikat az anyai szl adja az utdnak. A kromoszmaprok kzl az egyik kitntetett, a nemet meghatroz kromoszmk. Nstnyeknl ennek jelzse XX, hmeknl XY. Az emberben 46, a vadszgrnyben 40 (esetleg 38) kromoszma tallhat. Az emlsk rkletes anyaga a becslsek szerint 3 millird bzisprbl llhat. A gn az rklds egysge, bzisprokbl pl fel.

Genotpusnak a szervezet gnkszlett nevezzk, mg fenotpusnak a megjelen tulajdonsgokat. A megjelen tulajdonsgokat az rkt anyag, s a krnyezeti hatsok (paratpus) alaktjk ki. Minden, klsleg is lthat tulajdonsg az rkt anyag s a krnyezeti hatsok kzs eredmnye. Egy adott tulajdonsg kromoszmabeli elhelyezkedst lokusznak hvjk. A gnek a lokuszokon a prba rendezdtt kromoszmknak megfelelen gnprokba rendezdnek, a gnpr egyik tagja az anytl, a msik az aptl szrmazik. Egy adott lokuszon elkpzelhet gnvltozatokat alllnek is nevezzk. Egy gnprt homozigtnak neveznk, ha a gnpr kt tagja azonos alllekbl ll, heterozigtnak, ha klnbz alllekbl ll.

Tulajdonsgok rkldse

A tulajdonsgokat s rkletes hibkat kt elklnl csoportra oszthatjuk, azon bell pedig az rklds tpusa szerint tovbb bonthatjuk:

Minsgi tulajdonsgok

A minsgi tulajdonsgokat egy lokuszon rkld gnpr hatrozza meg. A gnpr egyik, vagy mindkett tagja (alllje) kdolja a tulajdonsgot, vagy a genetikai hibt.
ltalban a tulajdonsg vagy jelen van, vagy hinyzik az llatbl, tmenet nlkl, a keresztezsek sorn jl elklnlten rkldik.

Dominns rklds

Ha egy tulajdonsg dominnsan rkldik (egy msikhoz kpest), avagy egy rendellenessg dominnsan rkldik (az egszsges llapothoz kpest), akkor az azt jelenti, hogy a tulajdonsg akkor is megjelenik, ha a tulajdonsgot/rendellenessget meghatroz alllbl egy van jelen. A dominns rklsmenet jellemzje, hogy amennyiben egy llat a tulajdonsgot meghatroz gnre nzve heterozigta, azon a tulajdonsg mindenkpp megjelenik (a vltoz kifejezds tulajdonsgok kivtelvel). Amennyiben egy llat rklte az adott tulajdonsgot, akkor az valamelyik szljben is jelen volt.

Ha egy rendellenessg dominnsan rkldik, akkor vagy az egyik szltl rklt j mutcirl, vagy az llomnyban keletkezett mutcirl van sz. Elfordul, hogy homozigta formban (gnpr mindkt tagja hibs, azaz az llat mindkt szljtl hibs gnt rklt) a betegsg slyosabb, mint heterozigta formban (csak a gnpr egyik tagja hibs). A rendellenessg mindkt ivarban hasonl valsznsggel fordul el. Az rintett szlk egszsges utdjainak utdjai csak egszsgesek lehetnek, kivve a vltoz kifejezds, s az j mutci esett. A csaldfa-diagrammokon a betegsg nemzedkugrs nlkl jelenik meg, fggleges alakban (nem teljes kifejezdsnl lehetsges generci kimaradsa). Ha a betegsg letlis (hallos), csak elszrva fordul el.

Recesszv rklds

Ha egy tulajdonsg vagy rendellenessg recesszven rkldik, az azt jelenti, hogy a tulajdonsgot / rendellenessget okoz alll csak prban tudja kifejteni a hatst. Azok az llatok, ahol csak az egyik alll hordozza a tulajdonsgot/rendellenessget, hordozzk a jelleget, de nem jelenik meg rajtuk, ltalban csak genetikai vizsglatokkal, vagy az utdok alapjn derthet ki rluk az alll jelenlte. Rendellenessg esetn megklnbztetnk mentes, hordoz (az egyik alll hordozza a tulajdonsgot) s beteg (homozigta a recesszv alllre) llatokat. Ms tulajdonsg esetn ezt tulajdonsgot nem hordoz, hordoz, s tulajdonsgot mutat egyednek nevezzk. Ha egy egyed homozigta recesszv, akkor jellemz, hogy mindkt szlje hordoz, vagy beteg volt. Ha egy egyed hordoz, akkor legalbb egyik szlje hordoz, vagy beteg, de a msik lehet egszsges. Ha kt hordoz llatot prostunk egymssal, az utdok 25%-a beteg (vagy tulajdonsgot mutat), 50%-a hordoz, 25% mentes lesz. Ha a szlk egyik tagja mentes a tulajdonsgra nzve, egyetlen utdon sem jelenik meg az adott tulajdonsg / rendellenessg, de az utdok a tulajdonsgot tovbb rktik.

Ritka, hogy recesszv rklsmenet rendellenessg j mutci eredmnye legyen, akkor jelenik meg, amikor mindkt szlben megtallhat az adott alll. Ez esetben a mutci sokkal korbban kvetkezhetett be. A legtbb ilyen rendellenessg enzimdefektus, ebben az esetben megfelel eszkzkkel a hordozk kiszrhetk. Csaldfavizsglatok esetn genercis ugrsok elfordulnak, a betegsg klinikailag egszsges, hordoz szlktl szrmaz utdokban jelenik meg.

A beteg egyedek szlei ltalban egszsgesek (hordozk). Hordoz szlk utdai 25% esllyel betegszenek meg, gy kevsb valszn a recesszv rklsmenet, ha az alom nagyobb rsze beteg (de lehetsges). A rendellenessg mindkt ivarban egyforma esllyel fordul el, a kifejezds csaldon bell ltalban lland. Szoros beltenysztssel a betegsg megjelensnek valsznsge n (gy viszonylag hamar kiderthet, hogy az adott egyed hordoz-e). A legtbb rendellenessg ebbe a csoportba sorolhat.

Intermedier rklds

Intermedier rklsmenet esetn, ha a tulajdonsgot meghatroz alllok klnbzk, akkor a kt alll ltal kdolt tulajdonsgok kztti tmenet jn ltre. Ebben az esetben a heterozigta egyed jl elklnthet a tbbiektl.

Kodominns rklds

A kodominns rkls hasonlt az intermedier rklshez, de a lokuszon szerepl mindkt alll egymstl fggetlenl teljes egszben kifejti a hatst.

Ivari kromoszmn tallhat dominns rklds

Az ivari kromoszmn val rklsnl leginkbb X kromoszmn val rkls gyakori. Az Y kromoszmn csak a hm nemi jelleget meghatroz gnt ismerjk. Az X kromoszmn val rkls jellegzetessge, hogy a kt ivarban klnbz arnyban fordul el a jelleg / rendellenessg megjelense. A hmek az X kromoszmbl csak eggyel rendelkeznek, gy k vagy mentesek, vagy betegek.

A beteg llatok valamelyik szlje minden esetben beteg (kivve j mutci megjelense esetn). Heterozigta nstnyek utdainak 50%-a beteg, egszsges hmmel val prosts esetn. Beteg hmek minden hm utdja egszsges, minden nstny utdja beteg, egszsges nstnnyel prostva. Nstnyekben ltalban enyhbb lefolys a betegsg. A kifejezds csaldon bell ltalban lland, de nemek kztt eltr lehet. Az ilyen betegsgek ltalban mr a mhen bell letlisak (hallosak). Ha a betegsg nem letlis, a nstnyekben ktszer olyan gyakori, mint a hmekben.

Ivari kromoszmn tallhat recesszv rklds

Szintn leginkbb X kromoszmn fordul el. A hmek az X kromoszmbl csak eggyel rendelkeznek, gy k vagy mentesek, vagy betegek. A kt ivarban klnbz arnyban fordul el a jelleg / rendellenessg megjelense, elfordulsa hmekben gyakoribb, nstnyekben ritkbb. A hordoz nstnytl szrmaz nstny utdok egszsgesek, a hm utdok 50% esllyel betegek. Beteg hm, s egszsges nstny minden utdja klinikailag egszsges (a hmek mentesek, a nstnyek minden esetben hordozk). Hmekben lland, nstnyekben vltoz a kifejezdse. Tipikus pldja a haemophilia A s B (vrzkenysg).

Episztzis

Episztzis esetn klnbz lokuszokon szerepl alllek egyes esetekben elnyomjk egyms hatst. Ez azt jelenti, hogy az egyik lokuszon lev jelleg tovbbrkldik, de az adott egyeden nem jelenik meg a hatsa, mivel a msik lokuszon lev alll elfedi a hatst.

Pldul ha egy grny bzs s albn szneket is rkl szleitl, az albn szn miatt a bzs szn nem jelenik meg. A bzs sznt ettl fggetlenl rkti az llat, s az a nem albn utdokon megjelenhet.

Mennyisgi tulajdonsgok

A mennyisgi tulajdonsgokat szmos lokuszon szerepl alll klnfle klcsnhatsok alapjn befolysolja. A tulajdonsg llomnyszinten vltozan, s folyamatos tmeneteket kpezve van jelen. Az egyes vltozatok nem klnlnek el hatrozottan egymstl.

Normlis eloszls (Gauss grbe)

Azon tulajdonsgoknl, melyek a populciban folyamatos eloszlst mutatnak, a normlis eloszls a jellemz. A normlis eloszls jellemzje, hogy a tulajdonsg folyamatos tmenetet kpezve van jelen. Ennek a kvetkezmnye, hogy az tlagrtk krli tulajdonsg llatbl sokan vannak, mg a szlsrtkekkel rendelkez llatokbl egyre kevesebb van az llomnyban. Az ilyen tulajdonsgokat tbb gn, s esetleg krnyezeti hatsok is befolysoljk. A klnfle alllok, krnyezeti hatsok klnbz mrtkben hatnak a tulajdonsgra, lteznek nagyobb, illetve kisebb hats gnek. Az rkt anyag s a krnyezet hatsnak eloszlst az adott tulajdonsgra egy rklhetsgi rtkkel szoks jellemezni, amely megmutatja, hogy milyen tenysztsi mdszerrel lehet az adott tulajdonsgot megvltoztatni.

Ilyen tulajdonsgok pl. az llat mrete, de pl. a tejtermel kpessge is.

Kszbtulajdonsg

A kszbtulajdonsg ltalban nem teljes kifejezds minsgi tulajdonsgnak tnik. Jellemzje, hogy tbb gn s krnyezet ltal befolysolt tulajdonsg, mely csak akkor jelenik meg, amikor a tulajdonsg szmszer rtke meghalad egy bizonyos rtket. Ilyen tulajdonsg pl. a cspizleti diszplzia.

A betegsg megllaptsa esetn ltalban legalbb az egyik szl mutatja enyhe formban a betegsg jeleit (de lehetnek egszsgesek is). Egszsges egyedek utdjai ltalban 1-15% esllyel betegszenek meg. Nem ritka, hogy a kt ivarban a betegsg elfordulsnak eslye klnbzik, gy ivarhoz kapcsolt rendellenessg ltszatt kelti. A pedigrvizsglatok a csaldfn ltalban nem mutatnak jellegzetessgeket.

Rokonprostsok esetn a betegsg elfordulsnak eslye n. Teszt-prostsokkal a betegsg kiszrhet. ltalban nem letlis betegsgek, gy elfordulsi gyakorisguk magas.

Rokontenyszts

Tenyszteljrs, melyet akkor hasznlunk , ha rokonsgban lev llatokat proztatunk egymssal; hatrul a 6. fels genercit szoks tekinteni. Az igen kzeli (1-2. fels generci) Rokontenysztst vrfertznek nevezik. Ez a tenysztsi md igen hatsos eljrs az llatok jellegzvonsainak biztos rgztsre, melyet a kultrfajtk kitenysztse kzben mindannyiszor alkalmaztak. A rokontenysztsbl szrmaz llat nagyobb biztossggal rkti t sajtsgait az utdokra. Azonban nemcsak az elnys jellegzvonsokat, de a hibkat is rgzti, ennek folytn lnyeges hibktl lehetleg mentes llatokkal tancsos zni. A hosszabb ideig ztt rokontenysztsnek htrnyai lehetnek , melyek meddsgben, a szervezet elfinomodsban, az ellenllkpessg s leter cskkensben nyilvnulhatnak meg. A htrnyok elkerlse vgett idnknt vrfrisstst kell alkalmazni.

Megklnbztetnk:

- Legszorosabb rokontenysztst , amelyben a szlk a gyermekkkel , a nagyszl az unokval , vagy a testvrek egyms kztt prosodnak , vagy az els s msodfok rokonok prosodnak egyenes vagy oldalgon . Tiltott tenysztsi md !

- Szoros rokontenyszts , amelyben a harmad - s negyedfok rokonok prosodnak egyms kzt , indokolt egyedi esetekben a Tenysztsi Tancs (TT) elzetes engedlyvel alkalmazhat a 2-2-es rokontenysztsi fok . Jellse = kzs s neve (2-2)
A 2-3 vagy 3-2 fokhoz nem szksges elzetes engedly.

- T gabb rokontenyszts , amelyben az td - s hatod fok rokonok prosodnak egyms kztt.

- Kzbees tenyszts, amelyben egy rokontenysztsben megszilrdtott vrvonalba egy alkalommal idegen vrt visznk be.

- Idegen tenyszts, amelyben azonos fajtj , rokonsgi fok nlkli egyedek prososnak egymssal.

Majdnem minden kitenysztett fajta szkebb tenyszalapbl szrmazik, ezrt elegend a tgabb rokontenysztst alkalmazni. Inkbb a jl rkt felmengi sk vrkapcsolata keresend. A szoros rokontenysztsbl szrmaz tenyszetekben gyakran vrfrisstsre van szksg olyan egyedekkel, amelyek nincsenek rokonsgban, hogy az rkltt nem kvnatos tulajdonsgokat, hibkat, ezltal lehessen kikszblni.

. A beltenyszts nem azonos a rokontenysztssel, itt igyeksznk elkerlni a kzvetlen rokontenysztst, de a populci zrt volta miatt, vgl az egsz llomny beltenysztett lesz.

rkletes tnyezt befolysol hatsok

Mimikri gnek (Genokpia)

A mimikri gnek olyan rkltt tulajdonsgok, melyek ms rkletes tulajdonsgokkal azonos hatst vltanak ki. ltalban gy talljuk meg ket, hogy egy normlis rklsmenetet mutat tulajdonsg rendellenesen kezd el viselkedni. Kutykban pl. ktfle srga szn klnbzkpp rkldik, de ugyangy jelenik meg. Mivel azonos fajtban ltalban csak az egyik vagy a msik gn van jelen, gy leginkbb fajtk kztti keresztezsnl tapasztalhatunk furcsa jelensgeket, pl. srga labrador keresztezse collie-val, vagy nmet juhsszal.

Fenokpia

Fenokpirl akkor beszlhetnk, ha nem genetikai eredet, fleg krnyezeti tnyezk az rkletes betegsgre jellemz, vagy emlkeztet tulajdonsgot idznek el. A fenokpik az rkletes betegsgek krnyezeti hatsra kialakult, nem rkletes msolatai. ltalban az embrionlis fejlds sorn alakulnak ki, de fejldsi rendellenessgknt is ltrejhetnek. Tipikusan ilyen tulajdonsg a klykkorban vadszgrnyeknl gyakori, kalcium ill. D-vitamin hinyos tplls alapjn kialakult kalciumhiny.

A kvetkez krnyezeti hatsok okolhatk igen gyakran a fenokpis rendellenessgekrt:

•  Fizikai tnyezk: ionizl sugrzsok, rntgensugrzs, magas h s mechanikai behatsok, rdi, ultrahanghullmok.

•  Fertz gensek: vrusok (pl. parvovrusok), baktriumok, esetleg parazitk.
Kmiai anyagok: nehzfmsk, vegyi anyagok, gygyszerek, mrgek.

•  Anyai hatsok: Anyai szervezetben mhen belli tnyezk, pl. cukorbetegsg, alultplltsg, vrszegnysg, hezs, stb.

Gnexpresszivits

Egyes, nagy hats gnek ltal meghatrozott minsgi tulajdonsgok megjelense nem csak az adott gn kizrlagos hatstl, hanem ms gnektl, krnyezeti hatsoktl is fgghet. Ha egy minsgi tulajdonsgrl kiderl, hogy azt tovbbi, nem meghatrozhat tnyezk is befolysolhatjk, akkor expresszivitsrl (vltoz kifejezds) beszlnk. Az expresszivits nem ms, mint az genetikai informci egyedi szinten eltr megjelense. Ez azt jelenti, hogy kt egyed hiba hordozza ugyanazokat a gneket, a kls megjelensk az expresszivits miatt eltrhet egymstl. Egy vltoz kifejezds tulajdonsg esetn elkpzelhet, hogy a tulajdonsgot okoz nagyhats gn jelen van az llat rktanyagban, de az adott tulajdonsgot nem, vagy kisebb mrtkben mutatjk. Ilyen tulajdonsg vadszgrnyeknl a fehr foltossg, mely dominnsan rkldik, de egyes llatokban jobban, msokban kevsb jelenik meg.

Pleiotrpia

Pleiotrpinak nevezzk, amikor egy gn tbb tulajdonsgot is meghatroz. Ilyen tulajdonsg pl. a Man szigeti macskkban. Amelyik macska csak egyik szljtl rkli a tulajdonsgra jellemz gnt, csonka farokkal szletik. Amelyik macska mindkt szljtl a tulajdonsg gnjt rkli, mhen bell elpusztul.

Letlis, szemiletlis gnek (dzishats)

Letlis allloknak nevezzk azokat az alllokat, melyek homozigta llapotban hallozst okoznak szaporodkpes kor eltt (mhen bell, a szoptats, vagy a nvekeds idszakban). szemiletlis alllok azok, amelyek nem teljes kifejezds letlis alllok, azaz nem minden esetben okoznak elhallozst, hanem csak bizonyos mrtkben.

tkeresztezds, kapcsolt gnek

Bizonyos, a kromoszmakaron egymshoz kzeli gnek hajlamosak arra, hogy egyttesen rkldjenek. Az, hogy milyen esllyel rkldik kt gn egytt, a kromoszmn brzolt tvolsguk becslshez hasznlhat fel. Ilyen ismert kzeli lokuszok segtsgvel lehet klsleg nem lthat tulajdonsgokat becslni, ha a kapcsolt gn egy klsleg jl lthat jelleg.

Rendellenessgek tpusai

ltalnos igazsg, hogy egy adott populciban nem jelenlev tulajdonsgot semmilyen tenysztsi (nem gntechnolgiai) mdszerrel nem lehet elidzni. Ez azt jelenti, hogy akrmennyire is prblunk rokontenyszteni, nem fog sikerlni rzsaszn argentn dogot ltrehozni, mivel a dognl nincs olyan gn sehol az llomnyban, amely ilyen sznt hozna ltre.

Spontn rendellenessgek

j tulajdonsg csak spontn mutci eredmnyekpp jhet ltre. A mutcik vratlan, ugrsszer vltozsok a szl s a gyermek genetikai anyaga kztt. Egyes gnek jobban, msok kevsb hajlamosak mutldni. Klnsen pl. a sznrklsben ismert gnek hajlamosak gy megvltozni, de nagyon sok gnmutci hallos is az llat szmra, mr magzati korban elhullshoz vezet.

Szelekci:

A rokontenysztst napjainkban tabuknt kezelik, mr beszlni rla is szentsgtrs. Arra val tbbek kztt a rokontenyszts, hogy felsznre hozzuk vele a nem kvnt kllemi jegyeket s idegrendszeri adottsgokat is, hogy aztn nagyobb hatkonysggal szelektlhassuk ki azok rkt anyagt a populci gnkszletbl. s ppen ezrt eredmnyes is elssorban a termszetben l llatfajoknl, hiszen a termszetes szelekci kvetkezetessgt s krlelhetetlensgt az ember mg csak megkzelteni sem tudja. s valsznleg nem is lenne rtelme. Hiszen a termszetes szelekci nemcsak arra kpes, hogy egy fajt egszsgesen s egyre tkletesed formban vjon a selejt egyedek kipuszttsval. Az is rendszeresen megtrtnik, hogy akr "hrmond" nlkl is letrli azokat a fld sznrl egy-egy hirtelen, drasztikus vltozs bekvetkeztvel, amelyhez az adott faj gnllomnya kptelen a rendelkezsre ll idn bell alkalmazkodni (kombinldni), illetve az ltala kdolt egyedek (tulajdonsgok) az j krlmnyeket kpesek legyenek tllni.

A domesztiklt "hibs" llatok azonban tl fogjk lni hibikat, mert az ember nem hagyja pusztulni ket, gondoskodik rluk, st, az rkltten nyomork (pl. extrm vgtagszgellsek) s szegnyes sztns adottsgokkal rendelkez kutykat szaportja, mi tbb, rokontenysztsi eljrssal! Mskppen mondva, az ember gyakran kontraszelektl!

Szelekcis rendellenessgek

A szelekcis rendellenessgek olyan hibk, melyeket a szelektv tenyszts sorn valamilyen okbl elnyben rszestenek. Ezek olyan tulajdonsgok, amelyek egyes fajtknl hibnak, mshol fajtajellegnek szmtanak. Ilyen pl. a trpesg egyes kutyafajtkban (pl. yorkshire terrier). A modern orvostudomnynak ksznheten mostanban mr olyan egyedek is letben maradhatnak, s hozzjrulhatnak a fajta genetikai llomnyhoz (szaporodnak), melyek a termszetben nem lennnek kpesek fennmaradni.

Egyes szervek alakja, mrete megvltozhat (dysplasia, hypoplasia, hyperplasia), hinyozhatnak (aplasia, agenesia), vagy rendellenes elhelyezdst mutathatnak (dystropia, ectopia). A tenysztk, s az llatorvosok szerepe az ilyen tulajdonsgok fennmaradsban jelents.

forrs:www.genetika.gportal.hu 

 

 







 


 

 

szmll
Induls: 2004-11-22
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.