I. �ltal�nos, minden fajt�ra �rv�nyes.  

Egy feln�tt kutya a vele sz�letett adotts�gok �s az ezen adotts�gokra hat� k�rnyezeti hat�sok egy�tthat�s�nak az eredm�nye. Mindkett�, az adotts�gok �s a k�rnyezeti hat�sok is meghat�roz�ak arra n�zve, hogy milyen lesz a kutya. A legszebb t�rzsk�nyv sem seg�t, ha a kutya a fiatalkori fejl�d�si szakaszon �gy ment kereszt�l, hogy azt kedvez�tlen felt�telek befoly�solt�k. De a rossz k�szs�geken sem nagyon lehet v�ltoztatni, m�g ha a kutya a lehet� legjobb �letk�r�lm�nyek k�z�tt n�tt is fel. Sajnos a fiatal kutya fejl�d�s�nek �sszetett folyamata azok k�z� a dolgok k�z� tartozik, amellyel a m�ltban t�l keveset foglalkoztak. N�h�ny becsv�gy� ember sz�m�ra a kutya csak akkor kezd�dik, amikor m�r el�g id�s ahhoz, hogy dolgozni lehessen vele. Meg szeretn�m pr�b�lni, hogy �ttekint�st ny�jtsak a kutya fiatalkori fejl�d�s�nek l�nyeges jelent�s�g�r�l �s a k�s�bbi �let�re gyakorolt hat�s�r�l.

II. Melyik k�ly�k legyen?

Egy igaz�n j� teny�szt� nem csak arr�l ismerszik meg, hogy mennyi ki�ll�t�si kup�ja vagy teljes�tm�nyvizsg�ja van, hanem arr�l is, hogyan b�nik a kuty�val. Hogy milyen ez a b�n�sm�d, legink�bb a kuty�kon l�tszik meg. Ha mind bar�ts�gos a teny�szt�vel, �s idegenekkel szemben nem viselkednek bizalmatlanul, akkor minden rendben van. N�zz�k meg a 3 hetesn�l id�sebb kiskuty�kat. F�l�nken elb�jnak-e a vacokban? - Ebben az esetben semmi esetre se hagyjuk magunknak bemagyar�zni, hogy ez a f�lelem a fiatals�gb�l fakad. A f�lelemnek eg�szen m�s oka van. Azt jelenti, hogy a teny�szt� t�l kev�s id�t sz�n az alomra. Amennyiben a k�ly�k 5 hetes �s f�lelmet mutat, ez m�r eg�sz �let�re megmarad.

III. Vegetat�v f�zis �s biot�nus

A sz�l�s v�g�vel megkezd�dik a k�lyk�k sz�m�ra a vegetat�v f�zis. Ez �let�k els� k�t het�t fogja �t. Ez az id�szak a k�lyk�k sz�m�ra az anyam�hben val� tudattalan �let folytat�sa. L�t�nek tartalma csak a szop�sra �s az alv�sra korl�toz�dik, vagyis ezt az eg�sz �letszakaszt a s�lygyarapod�s �s a n�veked�s hat�rozza meg. A k�ly�k ebben az id�szakban megh�romszorozza s�ly�t. A szemei �s a f�lei z�rva vannak. Hogy a szagl��rz�k megvan-e m�r, m�g vitatott. A kicsi �let�nek els� k�t het�ben anyja gondoskod�s�ra van utalva.

Sz�munkra t�tlen id�szak - gondoljuk mi, de ez nem �gy van. M�r a vegetat�v f�zisban d�nt�nk a v�d�kutya k�s�bbi teljes�t�k�pess�g�r�l; mindenekel�tt az anya�llatn�l marad� k�lyk�k kiv�laszt�s�val. Mert csak az eg�szs�ges �s v�zenbiztos kuty�k lehetnek k�s�bb j� v�d�kuty�k, nem a betegek �s v�zengyeng�k. Ez�rt az a k�teless�g�nk, hogy a kiv�laszt�st ne �rz�seink szerint, hanem t�lnyom�r�szt a velesz�letett viselked�si m�dok alapj�n v�gezz�k.

Ezek az �r�kl�s folyt�n bev�s�d�tt mozg�si m�dok - �r�kl�tt koordin�t�knak h�vj�k �ket - a k�vetkez�k: Szop�s, m�sz�s, a fej b�logat� mozg�sai, sz�rbe b�j�s (Fellbohren), dagaszt�s �s hangad�s. Ha a k�ly�k ezeket a velesz�letett mozg�sokat gyeng�bben, kev�sb� akt�van �s lassabban mutatja, mint testv�rei, ez azt jelenti, hogy az idegrendszere �s ezzel az �ltal�nos �llapota nincs rendben. A biot�nusa - ezalatt az �r�kl�tt, adott �letenergi�t �rtj�k - gyenge, nem igaz�n lehet bel�le eg�szs�ges, er�s v�d�kutya. Hogyan is lehetne, amikor �ppen a “kiindul�si anyag” nem sokra val�.

Ehhez j�n m�g a fizikai r�termetts�g. Mivel ezeknek a viselked�si m�doknak a helye az agy leg�regebb r�szeiben van, amelyek ugyanakkor az agy tov�bbi r�sz�nek az alapj�t is k�pezik, a gyenge pontok a k�s�bb m�k�d�sbe l�p� magasabb agytev�kenys�get is befoly�solj�k. Teh�t, ellent�tben a kev�sb� akt�v k�ly�kkel, egy “brut�lis” kis fick�b�l er�s, er�teljes, eg�szs�ges �s j�l szocializ�lt kutya fejl�dik. Ebb�l k�vetkezik, hogy az alomban l�v� kuty�kat a biot�nusuk szerint kell meg�t�ln�nk. Ez a biot�nus az al�bbiak szerint oszt�lyozhat�:

1. oszt�lyzat: azok a k�lyk�k, amelyek a magzatburokb�l t�rt�n� kiszabadul�s ut�n �l�nken keresik a tejforr�st, megtal�lj�k, szopni kezdenek, vagy m�r a magzatburokban izegnek-mozognak.
2. oszt�lyzat: azok a k�lyk�k, amelyek a magzatburokb�l t�rt�n� kiszabadul�s ut�n egy kis ideig nyugton maradnak, miel�tt m�g az 1. oszt�lyzattal jelzett k�lyk�k viselked�s�t mutatn�k.
3. oszt�lyzat: azok a k�lyk�k, amelyek a magzatburokb�l t�rt�n� kiszabadul�s ut�n ugyan az anyakutya teste fel� nyomulnak, de az eml�ket nem tal�lj�k meg �s r� kell �ket azokra helyezni.
4. oszt�lyzat: azok a k�lyk�k, amelyek a magzatburokb�l t�rt�n� kiszabadul�s ut�n egy kis ideig nyugton maradnak, miel�tt m�g a 3. oszt�lyzattal jelzett k�lyk�k viselked�s�t mutatn�k.
5. oszt�lyzat: azok a k�lyk�k, amelyek a magzatburokb�l t�rt�n� kiszabadul�s ut�n nyugton maradnak �s m�g csak nem is t�rekszenek az anya teste fel�.

* 1. Ezek a k�lyk�k nem maradnak �letben, vagy kicsik �s gyeng�k maradnak. /Figyelem!! Itt szerintem egy hatalmas ford�t�si hiba van az eredeti cikkben, tekintve, hogy egy a magzatburokb�l kiszabadul� kuty�n�l term�szetes az anya azonnali keres�se. Szerki/
* 2. A 3. �s 4. oszt�lyzatot kapott k�lyk�ket az �r�kl�tt mozg�sm�dok tekintet�ben legal�bb egy h�ten kereszt�l figyelj�k �s jegyezz�k fel tapasztalatainkat.
* 3. Ha m�g ezut�n is gyeng�bben mutatj�k ezeket a mozg�sform�kat, kev�sb� akt�vak �s lassabbak, mint a testv�reik, ki kell �ket z�rni a sz�kebb v�laszt�sb�l.

Egy nagyon akt�v 3 hetes kiskutya, aki teh�t j� biot�nust mutat, egy idegileg eg�szs�ges kutya �g�ret�t hordozza mag�ban. Ebb�l kiindulva naponta kell a k�lyk�k s�ly�t m�rn�nk. Ez a 21. napig tart�, minden napos s�lyellen�rz�s nem csak azzal az el�nnyel j�r, hogy ez�ltal a k�lyk�k eg�szs�gi �llapot�t - teh�t a n�veked�s�ket - nyomon tudjuk k�vetni, hanem mindenek el�tt azzal, hogy a k�lyk�t minden nap egy olyan fiziol�gi�s stressznek tessz�k ki, amely a k�s�bbi teljes�t�k�pess�g�t jelent�sen n�veli. A szop�s �s az alv�s teh�t a k�lyk�k k�t f� feladata ebben a vegetat�v szakaszban.

Az ebben az id�szakban felismerhet� energia �s er�, amelyet a kicsi arra ford�t, hogy az anyj�n�l az �lelemforr�st megtal�lja, a teny�szt� sz�m�ra �rt�kes utal�s arra, hogy a k�ly�k �r�kl�tten eg�szs�ges. Min�l “brut�lisabban” viselkedik a k�ly�k ebben a 14 napban, ann�l nyugodtabban tekinthet�nk a j�v�be. A szop�s intenzit�sa egy l�that� kifejez�d�se a k�ly�k �r�kl�tt er�teljess�g�nek, rugalmass�g�nak. �sszefoglal�an meg�llap�thatjuk teh�t, hogy m�r a vegetat�v szakaszban megvethetj�k a k�lyk�kn�l k�s�bbi teljes�t�k�pess�g�k alapjait.

IV. �tmeneti szakasz

Ez a vegetat�v szakasz ut�n kezd�dik �s a harmadik h�t v�g�ig tart. Ebben az id�ben n�vekv� mozg�sig�ny figyelhet� meg. A szemh�jak kiny�lnak �s a harmadik h�t v�ge fel� a hall�s is kifejl�dik. A k�v�ncsis�g is fel�bred, �gy a 16-18. nap k�r�l. A k�v�ncsis�g a mindent megtanulni akar�s hajt�ereje. �gy is mondhatn�m, a k�v�ncsis�g egy�ltal�n a tanul�s el�felt�tele. Min�l nagyobb a k�v�ncsis�g, ann�l t�bbet tanul a k�ly�k. A harmadik h�t v�ge fel� tapasztalhat� viselked�s m�r n�h�ny dolgot el�revet�t a teny�szt� sz�m�ra: mit is v�rhat a kuty�t�l a j�v�ben. Teh�t nagyban f�gg minden att�l, hogy a k�ly�k milyen k�v�ncsi magatart�st mutat.

A vacok els� elhagy�s�val v�get �r a kora k�ly�kkori vak hisz�kenys�g is. A k�lyk�k megtanulj�k, hogy a vackon k�v�l is v�rj�k �ket kellemetlen �lm�nyek, de a vacokban csak a biztons�g uralkodik. A k�rnyezet�kkel val� konfliktus megkezd�d�tt. Egyes ilyen k�rnyezeti hat�sokra m�r a vacokban felk�sz�thetj�k a k�lyk�ket, �gy, hogy k�s�bb a vackon k�v�l m�r nem fogj�k azokat kellemetlennek tal�lni. A napi s�lyellen�rz�s mellett most el kell kezden�nk az egyes k�lyk�kkel valamivel hosszabban foglalkozni. Simogatni kell �ket, foglalkozni vel�k �s megadni nekik a lehet�s�get, hogy kiad�s testi kontaktust tarthassanak fenn vel�nk. Ezen k�v�l a k�lyk�ket, am�g m�g nem hagyj�k el a vackot, hozz� kell szoktatni a mindennapos zajokhoz.

Ez �gy t�rt�nik, hogy a vacokban elhelyez�nk egy magn�t, amelyen lehet�leg min�l t�bb k�l�nb�z� mindennapos zajt j�tszunk le. Ezek lehetnek p�ld�ul: utcai �s villamos �ltal keltett zajok, aut�duda, biciklicseng�, szir�na, �les hang� s�p, l�v�sek, kiab�l�s, d�rg�s stb. Ha a k�lyk�ket minden nap maximum egy �r�n �t ezeknek a zajoknak kitessz�k, �gy fognak ezekre reag�lni, mintha a saj�t kis vil�gukhoz tartozn�nak. Teh�t, ha a vackon k�v�l is hallj�k ezeket a zajokat, azok nem fogj�k t�bb� negat�v ir�nyba befoly�solni a k�lyk�ket.

�sszefoglalva mit is jelent ez:

1. Napi s�lykontroll a 21. napig
2. Adjuk meg a lehet�s�get a k�lyk�knek minden nap, hogy testi kontaktust vehessenek fel vel�nk simogat�s, j�t�k �ltal.

3. Szoktassuk hozz� a k�lyk�ket m�r a vacokban a lehet� legt�bb mindennapi zajhoz.

V. Bev�s�d�si szakasz

Ez a szakasz, amely a 4. h�tt�l kb. a 7. h�t v�g�ig tart, a k�ly�k �let�ben a legfontosabb. K�ts�gtelen�l sz�mtalan olyan velesz�letett tanul�si diszpoz�ci�val rendelkezik egy k�ly�k, amely gyors tanul�si sikerhez vezet az �lelemszerz�s �s a szoci�lis magatart�sform�k elsaj�t�t�s�nak ter�let�n. Az �rz�kszervek v�g�lis teljesen kifejl�dtek �s egyre n�vekv� m�rt�kben lehet�v� teszik az orr, a f�lek �s a szemek haszn�lata �ltal az �rz�kel�sek pontos hely�nek meghat�roz�s�t. A k�v�ncsis�g �s a tanulni akar�s er�teljesen el�t�rbe ker�lnek �s meghat�rozz�k az eg�sz k�ly�kkort. Ha a k�lyk�k nem, vagy csak kev�sb� tudj�k kihaszn�lni ezeket a k�l�nleges tanul�si adotts�gaikat, fenn�ll az akut vesz�lye annak, hogy zavarok l�pnek fel vagy egy�ltal�n a tanul�si k�pess�gek egy r�sze leb�nul. Ez azt jelenti teh�t, hogy ha ezt az id�t elszalasztjuk �s a k�lyk�k fel� nem k�zvet�t�nk ebben az id�szakban fontos tapasztalatokat,(Pl.: v�d�kuty�kn�l) k�s�bbi munk�j�ra n�zve a bev�s�d�s hib�s lesz. Ez�rt a k�ly�knek a lehet� legjobb k�rnyezetet kell biztos�tanunk, ahol az �r�kl�tt lehet�s�gei teljes m�rt�kben kibontakozhatnak.

Enn�l a pontn�l a k�vetkez� dolgokra kell k�l�n�sen odafigyeln�nk:

1. Folytassuk az �tmeneti szakaszban elkezdett, emberekkel val� napi �rintkez�st kiel�g�t� m�rt�kben.
2. A napi �rintkez�st terjessz�k ki mindk�t nemb�l val� ismer�s �s idegen emberekre is. Ez nagyon fontos, mert ha csak egy szem�llyel vagy egy embercsoporttal veszi fel a k�ly�k a kapcsolatot, a k�ly�k k�s�bb m�s emberekkel szemben bizonytalan �s z�rk�zott marad.
3. Ne engedj�k, hogy ebben az id�szakban a k�ly�knek emberek b�rmi kellemetlent okozzanak.
4. A k�lyk�ket ebben az id�szakban felt�tlen�l ismertess�k meg a “technikai k�rnyezet�nkkel”. El�sz�r csak t�volr�l, k�s�bb egyre k�zelebbr�l.

Optikailag �s akusztikailag is meg kell ismerkednie pl. az aut�kkal, a f�ny�r�val, a biciklivel, a porsz�v�val, a tv-vel - �s a sort m�g folytathatn�nk. Meg kell tapasztalnia, hogy ezek a dolgok nem jelentenek vesz�lyt r� n�zve. A bev�s�d�si szakasz v�g�vel a k�ly�k viselked�s�n kifejezetten �szrevehetj�k, hogy ezt a fejl�d�si szakaszt val�ban ki tudtuk-e haszn�lni. Ennek oka az, hogy ez a viselked�s a k�ly�k �r�kl�tt tulajdons�gai �s a k�rnyezet k�z�tti k�lcs�nhat�s eredm�nye. Ha minden feladatot j�l oldottunk meg, egy akt�v �s v�llalkoz� kedv� kiskuty�nk van, aki az elj�vend� �let�ben nagyobb tud�sszomjjal rendelkezik majd �s intelligensebb lesz, mint egy olyan k�ly�k, akivel nem foglalkoztak k�r�ltekint�en.

Ez�rt m�g egyszer le kell sz�gezn�nk: a korai stressz, a szocializ�ci� �s egy izgalmas k�rnyezet a korai k�ly�kkorban, p�ros�tva a j� v�zen adotts�gokkal, a k�s�bbi tanul�si k�pess�get �s a kik�pz�st k�l�n�sen el�ny�sen befoly�solja. Ebben az id�szakban v�lik az ember is fajt�rss�. Min�l t�bb embert ismer meg a k�ly�k ebben az id�szakban k�zvetlen kontaktus �s a szagl�sa �ltal, ann�l nyitottabb �s �rdekl�d�bb lesz k�s�bb. Egy olyan kutya, aki ebben az id�ben kev�sszer tal�lkozott emberekkel, mindig valamivel visszafogottabb, s�t, f�l�sebb lesz. Teh�t, amit k�s�bb v�zenhibak�nt �rt�kel�nk, nem mindig �r�kl�tt okokra vezethet� vissza, hanem sokkal ink�bb a korai nevel�si szakaszban elk�vetett kezel�si hib�kra. Ez sokkal gyakoribb, mint gondoln�nk!

Ez �rthet�v� teszi azt is, hogy a nagy teny�szetekb�l - ahol ugye a k�lyk�k term�szetszer�leg nincsenek kit�ve az ilyen kontaktusoknak - kiker�l� kuty�k sosem lehetnek annyira bar�ts�gosak �s magabiztosak, teh�t �ltal�ban nagyon kellemetlen v�zenhib�kban szenvednek. Ha valaki egy teny�szt�n�l elmegy az ellet�kennel mellett �s azt tapasztalja, hogy minden k�ly�k j�kedv�en odaszalad �s k�v�ncsian r�rohan az odatartott k�zre, hogy azt megszagl�ssza, megnyalja �s egy kicsit bele is harapjon, biztos lehet benne, hogy itt a kezdetekt�l fogva minden a legnagyobb rendben folyik; a k�lyk�k a legjobban kondicion�ltak. Ha ebben az id�szakban naponta megadjuk a k�lyk�knek a lehet�s�get, hogy a kez�nkkel foglalkozzanak, ezek a k�lyk�k az emberekkel szemben kimondottan bar�ts�gosak lesznek. Ha ez a lehet�s�g kev�sb� adatik meg a k�lyk�knek, z�rk�zott kuty�k v�lnak bel�l�k.

Ha ebben az id�szakban minden lehet�s�get elker�l�nk, hogy a kiskutya megszagl�sszon benn�nket, sosem lesz kapcsolat az ember �s a kutya k�z�tt, akkor sem, ha a kiskuty�val a 7. vagy 8. h�t ut�n nagyon sokat foglalkozunk. A legjobb, amit m�g ezzel el�rhet�nk, egy bizonyos szel�ds�g, visszafogotts�g. Az is megmutatkozott, hogy azok a k�lyk�k, akik csak egy emberrel vehett�k fel a kapcsolatot, a k�s�bbiek sor�n az idegen emberekkel szemben bizonytalanok �s z�rk�zottak maradnak, mik�zben azok a k�lyk�k, akiket sok ember simogatott, igazi �rd�ng�s fick�kk� v�lnak, akik minden idegennel k�szek felvenni a kapcsolatot. Ilyesmi, bev�s�d�shez hasonl� folyamat l�tszik lej�tsz�dni az �lelem-v�laszt�ssal kapcsolatban is.

Azokat a kuty�kat, akik ebben a korukban sosem kaptak nyers h�st, k�s�bb is csak nagyon nehezen lehet arra r�szoktatni, ha egy�ltal�n ez lehets�ges. Az emberekkel val� els� tapasztalatok meghat�roz�k a kutya j�v�beni karakteri fejl�d�s�re. Akinek az a sz�nd�ka, hogy beszerez egy kiskuty�t, az keressen egy olyan teny�szt�t, aki lehet�leg el�rhet� k�zels�gben lakik, �s a k�lyk�ket l�togassa meg a bev�s�d�si szakaszban, hogy j�tsszon vel�k egy kicsit. Ha l�tjuk, hogy a teny�szt�n�l a k�lyk�knek el�g lehet�s�g�k van arra, hogy az emberk�p�ket kisz�les�ts�k �s a kapcsolatot elm�ly�ts�k, valamint lehet�s�g szerint sok k�rnyezeti hat�s �rje �ket, akkor mindenk�ppen sz�ks�ges, hogy a k�lyk�ket t�bb mint p�rszor megl�togassuk, addig, am�g a kiv�lasztottat v�g�l hazavihetj�k. Sosem venn�k olyan teny�szt�n�l k�lyk�t, aki menek�l a k�zeled�st�l.

Az igaz�n j�l kondicion�lt k�lyk�k az �r�m minden jel�vel r�rohannak a l�togat�ra an�lk�l, hogy b�rmi jel�t adn�k a f�l�nks�gnek. �gy gondolom, hogy az itt elmondottakb�l el�g �rthet�en kit�nik, hogy egy kuty�t, akit egy �letre bar�tunknak sz�nunk, �gy kell beszerezn�nk, hogy ezekr�l a dolgokr�l el�g sokat tudunk, valamint, hogy egy igaz�n j� bar�thoz az �t egy j� teny�szt�n kereszt�l vezet. Nincs m�s �t - hacsak nem magunk teny�szt�nk. Sajnos el�g sok ember van, aki ilyesmiken sosem gondolkodott el, �s aki �gy gondolja, hogy egy kuty�t ugyan�gy kell megvenni, mint egy m�rk�s �rut garancialev�llel. Egy �j aut� beszerz�se az elk�vetkez� 3-4 �vre a legt�bb ember r�sz�r�l t�bbsz�ri behat� �tgondol�st, pr�b�t �s tanulm�nyoz�st jelent, miel�tt a v�s�rl�s mellett d�nten�nek.

Egy kuty�n�l mindenk�ppen elk�rik az olt�si k�nyvet, azt�n egyszer�en a h�nuk al� kapj�k a szeg�ny p�r�t �s hazaviszik. Vannak teny�szt�k, akik nem adnak el ilyen embereknek k�lyk�t. Egy igazi teny�szt� b�szke az �ltala teny�sztett k�lyk�kre �s �r�lni fog, ha a leend� tulajdonos m�r az elhozatal napja el�tt �rdekl�dik a kicsik ir�nt. Egy�ltal�n nem hiszem, hogy egy lelkiismeretes teny�szt�vel neh�zs�geink lenn�nek. Ha m�gis, ink�bb keress�nk egy m�sik teny�szt�t, aki k�v�ncsis�gunkban osztozik �s azt kiel�g�ti. Nem fogjuk megb�nni.

VI. Szocializ�ci�s szakasz

Ez a 12. h�tig tart �s �s a nagy k�z�s j�t�kok idej�nek kell lennie. A j�t�kos tanul�s ir�nti �r�m nem csak a j�vend� kik�pz�sre van hat�ssal, de megk�nny�ti a k�z�ss�gbe val� sz�ks�ges bevezet�st is. An�lk�l, hogy kitekint�st adn�k a vezet�i kvalit�sokra, a k�vetkez�t szeretn�m mondani:

Egy kutya, aki egyszer�en vel�nk egy�tt dolgozik,j�tszik m�ghozz� sz�vesen, nyilv�nval�an j�l �rzi mag�t a b�r�ben.

Nagyon egyszer�: ha egy k�ly�k a szocializ�ci�s szakaszban azt tapasztalja, hogy nincs a vil�gon szebb ann�l, mint amikor a k�tl�b� fajt�rs�val egy�tt j�tszhat, akkor ez a megfelel� agysejtjeibe az �lete h�tral�v� r�sz�re tart�san bev�s�dik.

Biztos, hogy van igazs�g abban, amit az ismert viselked�skutat�, Eberhard Trummler mondott a St. T�nisben el�adott besz�mol�j�ban:

Aki egy 8 hetes k�lyk�t v�s�rol, ki kell vennie az �ves szabads�g�t is.

Min�l vid�mabb a j�t�k az emberekkel, min�l ink�bb j�t�knak tekinti a k�ly�k az els� tanul�st, ann�l nagyobb lesz a k�s�bbi tanul�si kedve.

Ebben a szakaszban eg�sz �let�re kondicion�ljuk a kuty�t. Sok kutya �ll�t�lagos “v�zengyenges�ge” nagyon gyakran a szocializ�ci�s szakaszban elk�vetett nevel�si hib�kon nyugszik, amikor is t�l keveset j�tszottak a kuty�val, viszont t�l sokat dressz�rozt�k. Az ebben az id�ben a nem megfelel� kezel�s k�vetkezt�ben megjelen� bizonytalans�gokat m�r nem nagyon lehet visszaford�tani:

A kutya lelk�ben a fel nem dolgozott konfliktusok eg�sz �let�re nyomot hagynak.

A 9. �s a 12. h�t v�ge k�z�tti fejl�d�s teh�t �j el�jelet kap. Most tanul meg a kiskutya minden olyan dolgot, amelyek az alapj�t k�pezik azoknak a szoci�lis k�t�tts�geknek, amelyek az ilyen el�kel� csal�di �s falka�llat �let�ben szerepet j�tszanak. Ha a szocializ�ci�s szakasz alatt egy kutya a kiz�r�lagos nevel�, a fiatal kutya a saj�t szoci�lis viselked�s�ben alapvet�en kuty�kra hangol�dik. Ha az ember az egyetlen nevel�, a kutya �fel� fordul majd �s a j�v�ben nehezebb dolga lesz a kuty�kkal. Azok a kuty�k, akik ebben a szakaszban legal�bb alkalmank�nt m�s kuty�kkal tal�lkoznak �s j�tszanak, azz� fejl�dnek, amit �n “norm�lis kutyak�nt” �rok le.

�sszefoglalva azt mondhatjuk teh�t, hogy a fiatal kuty�n�l ebben az id�szakban alakul ki a meghat�roz� k�t�d�s az ember fel�. Most d�l el, hogy p�ld�ul k�s�bb ragaszkod� vagy k�z�mb�s lesz-e. Meghat�roz� �s a szoci�lis fejl�d�sre n�zve a legink�bb fontos a korai �s intenz�v kontaktus az emberekkel. En�lk�l a kapcsolat n�lk�l a kuty�b�l egy aszoci�lis k�l�nc lesz.

VII. A rangsorol�si szakasz

Ez, a 13. �s kb. a 16. h�t k�z�tti szakasz a szocializ�ci�s f�zishoz kapcsol�dik. Ha ebben az id�szakban is fajt�rsk�nt akarunk viselkedni, most �p�tj�k ki az �sszes j�t�kot a k�ly�kkel. Rendszeress� kell tenn�nk, hogy ha a kutya az �ltalunk elv�rtakat helyesen megteszi, azonnal kezdj�nk �j j�t�kba. Ha ebben az esetben a gyakorlatot megism�teln�nk, elbizonytalan�tan�nk a kuty�t, azt gondoln�, hogy m�g mindig nem csin�lt valamit helyesen.

VIII. A falk�ba val� beilleszked�s szakasza

Az 5. h�nap elej�t�l a 6. h�nap v�g�ig tart. A Konrad Lorenz �ltal megfigyelt t�ny, hogy az “egyemberes” kuty�ink ebben a korban k�t�dnek �r�kre egy gazd�hoz, ebben az �sszef�gg�sben nagyon �rdekes. Tudniillik j�l elk�pzelhet�, hogy egy ilyen, vez�rh�mhez val� k�t�d�s, amely felt�tlen h�v h�s�ghez vezet, sz�ks�ges a l�t�rt val� k�zdelem biztos�t�s�hoz. A h�v h�s�g azt jelenti, hogy a kutya annyira a falkavez�re eszm�nyk�p�re kondicion�lt, hogy sosem lesz k�pes m�s z�szl�ra felesk�dni. Apr� feladatokkal �s gyakorlatokkal, olyanokkal is, amelyek az al�rendel�shez tartoznak, az ember meg tudja szil�rd�tani falkavez�rs�g�t, �gy, hogy sokkal ink�bb a magabiztoss�g�val h�zza al� poz�ci�j�t, mint er�szakkal. A fiatal kutya egy tapasztalt, pszichikailag is er�sebb vez�r “eszm�nyk�p�t” v�rja el �s semmik�ppen sincs arra be�llva, hogy egy zsarnoknak �lljon rendelkez�s�re.

IX. Serd�l�kor

E szakasz kezdete �s tartama minden kuty�n�l elt�r�. A legkor�bbi id�pont mindenesetre a 7. h�nap lehet. A serd�l�kor akkor fejez�dik be, ha a kutya a feln�tts�g els� jeleit mutatja. A szuk�kn�l ez az els� val�di t�zel�s fedez�sre val� k�szs�ggel. Kanokn�l ezzel szemben �ltal�ban a 9. h�napban mutatkozik meg a feln�tts�g, a vizel�skor ismert l�bemel�ssel. Ett�l f�ggetlen�l lehets�ges, hogy a kutya ebben az id�szakban sz�munkra teljesen idegen viselked�st mutat. Az �ltala kor�bban figyelembe vett tilalmakat most nem tartja be. M�g az a benyom�sunk is lehet, mintha ellen�nk szeg�lne.

Provok�l benn�nket az�ltal, hogy nem figyel el�gg� a k�v�ns�gainkra vagy egy �ppen megtanult hangjelet sz�nd�kosan, elereszt a f�le mellett. B�r a kutya ebben a szakaszban meglehet�sen er�teljes benyom�st kelt, m�gis a val�s�gban nagyon �rz�keny �llapotban van, mert teljesen lefoglalj�k a test�ben lej�tsz�d� hormon�lis v�ltoz�sok. Mindenk�ppen el kell ker�ln�nk, hogy a kutya nem k�v�nt serd�l�kori viselked�s�t er�szakkal v�ltoztassuk meg. Miut�n ez az id�szak gyakran csak egy h�napig tart, �s nek�nk ebben az id�ben a kuty�t lehet�s�g szerint nem szabad akad�lyoznunk, ez a szakasz t�bb�-kev�sb� csak egy �tmeneti szakasznak tekinthet� a feln�ttkor fel�. A serd�l�korban a fel�p�t�s munk�ja abban az �rtelemben lez�rul, hogy az “iskola�veknek” v�ge szakad.

V�g�l a k�l�nb�z� felnevel�si �s fejl�d�si szakaszokr�l tartott el�ad�sokhoz valami fontosat szeretn�k hozz�f�zni: Aki beszerez egy kuty�t, felel�ss�get vesz mag�ra. El�tte teh�t nagyon gondoljuk �t, hogy mit k�v�nunk �s v�runk el t�le - karakterben �s k�ls�re egyar�nt. Ugyanakkor saj�t magunkat is al� kell vetn�nk egy szigor� �nvizsg�latnak: alkalmasak vagyunk-e kutyatart�sra. Egy nagyon labilis, szesz�lyes �s k�vetkezetlen ember ink�bb egy�ltal�n ne tartson kuty�t. Ezen k�v�l le kell ellen�rizn�nk, hogy egy �llatnak a neki megfelel� �letk�r�lm�nyeket tudjuk-e biztos�tani �s el�g id�nk van-e r�. M�r most is t�l sok neurotikus kutya �l nagyv�rosainkban, ne n�velj�k ezek sz�m�t!

Alois Mader
Forr�s.:www.pkkm.hu